Children of Distance: Emlékezz rám 
(ez nojszikámnak szól!!!)
Hazudnék, ha mondanám, hogy nem tör rám a gondolat
Hogy lesz amikor már csak úgy hallhatod a hangomat,
Hogy felteszed a lemezem, hogy szóljon a rímek hegye,
De ha hívni próbálnál, túl késő, nem lesz aki felvegye.
Így egy kicsit megkésve, itt hagyom most emlékbe,
Mind az ami ennek kapcsán szivárgott az elmémbe.
Elvégre már olyan régen belopták a fülembe,
Hogy gondosan pakolgassam a szavakat az ütemre.
Létezésem értéke, és elmúlásom rémképe beolvadt a zenémbe (de lehet hogy nem kéne)...
Mert miért ne? kit érdekel minek mi a mértéke
Úgy is por és hamu lesz mindegyikünk a végére
Ha szerencsém van esetleg még azt a kort is megélem, hogy földi létem tágabb összefüggéseit megértsem.
És ezt soha nem kérem, de mindig reméltem,
Hogy tovább él az emlékem a barátaim lelkében.
Emlékezz rám, mikor fúj a szél,
Emlékezz mikor minden véget ér.
Nézz rám, fogd meg a kezem,
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem!
Emlékezz mennyire szerettél,
Mennyire fájt mikor elmentél.
Nézz rám, fogd meg a kezem
Szorítsd meg bátran, míg lehunyom a szemem...
Szeretlek Nojszikám, és ti (Te, Tina,Rózsa) a világ legeds legjobb b-nőjei!!!
Örökre szeretni foglak titeket: Rebeka
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
